Minden egyes futballistát büszkeséggel tölt el, ha hazáját képviselheti rangos eseményeken, legyen az Európa-bajnokság vagy világbajnokság. Milliónyi ember szurkol neki, megőrülnek érte, szeretik, szinte istenként tisztelik. Aztán eljön a nap, mikor abba kell hagyni. Ekkor szinte minden szertefoszlik, idővel lemorzsolódnak a barátok, később elfogy a pénz. Zsákutca jön, ahonnan nincs kiút. Ide jutott most Andreas Brehme, a ’90-es évek német futballikonja, aki 1990-ben a mennybe ment, jelenleg viszont egy takarító cég állásajánlatát mérlegelheti.